Play – Cinderella (Hamipipőke)

Amikor még csak egy kislány voltam,
Anyukám ágyba dugott,
És olvasott nekem egy mesét,
Ami mindig egy hercegnőről szólt bajban,
És hogy hogyan menti meg őt egy srác, és végül dicsőségbe emelkednek.

Az ágyban fekszem, és gondolkodom az emberről, ami lenni akarok,
Akkor egy napon rájöttem, hogy a tündérmesebeli élet nem nekem való.

(kórus)
Nem akarok olyan lenni, mint Hamupipőke,
Ülni egy sötét, öreg, poros cellában,
Várni valakire, aki jön és kiszabadít,
Nem akarok olyan lenni, mint Hófehérke várni,
A jóképű hercegre, aki jön és megmentet engem
Fehér lovon, kivéve ha egymás oldalán lovagolunk,
Nem akarok senki alá rendelve lenni,
Egy kicsit ki akarom menteni magam

Majd egyszer megtalálom azt, aki akarja a lelkem, a szívem, és az elmém,
Aki nem fél attól, hogy megmutassa, szeret engem,
Valaki, aki meg fogja érteni, hogy úgy vagyok boldog, ahogy vagyok,
Nincs szükségem senkire aki ügyel rám.

Ott leszek neki, olyan erősen, mint ő mellettem,
Amikor odaadom magam, akkor lesz, azonos dolog.

El tudom pusztítani a saját sárkányaim,
Tudom álmodni a saját álmaim,
A lovagom fénylő páncélja én vagyok,
Szóval ki fogom magam szabadítani.

(kórus 3x)